ÉRDEKESSÉG

Maszkok, maskarák forgatagában – A farsang eredete

A farsangi időszaka, a színesebbnél színesebb jelmezek és fantáziadús sminkek kavalkádja  varázslatos hangulatot teremt a téli időszak végéhez közeledvén. Ennek a már–már misztikusnak tűnő időszak üzenete vallási és társadalmi üzenettel is bír.

 

A farsang vagy ahogy más országokban nevezik, karnevál elnevezés feltehetően a latin carnem levare vagy carnelevarium szóból ered.

A farsang eredetét máig homály fedi, egyes vélekedések szerint lehetséges, hogy a gyökerei az újév köszöntésére szolgáló legelső ünnepekre nyúlnak vissza, amely nemcsak az új esztendő ünneplését, hanem a természet újraéledésének ünnepét is jelentette,. Más nézetek szerint az sem kizárt, hogy a farsang ünneplésének gyökerei a római korba  vezethetők vissza.

A farsang a 40 napos nagyböjt előtti időszakra tehető. Az egyházi kalendárium szerint Vízkereszt napján, azaz január 6-án kezdődik. A pap ekkor szenteli meg a tömjént és a vizet, amelyet később a kereszteléshez használnak. A farsang vége Hamvazószerdához kötődik, ami azonban minden évben másik időpontra esik, hiszen ez a nap a húsvét előtti 40. nap. A népi hagyományok a Hamvazószerda előtti napot tartják az ún. Húshagyó keddnek, amely a farsang utolsó napját, egyben pedig a húsvét előtti böjti időszak kezdetét előzi meg.

A farsangi időszak számítása egyébként különbségeket mutat az egyes nemzetek között, de még akár egy adott államon belül is láthatunk eltéréseket a helyi szokások alapján a farsang kezdő időpontja tekintetében. Például Németország bajor területein a farsang első napja Vízkereszt, azaz január 6-a, amíg a Rajnavidéken, Kölnben november 11-én, 11 óra 11 perckor veszi kezdetét a farsangi időszak.

Franciaországban a húsvéti időszak húshagyókeddtől a nagyböjt harmadik hetének csütörtökéig tart.

Itália a farsangi karneválok, fényűző felvonulások tekintetében kiemelkedő volt a római kor idejében is. Róma ugyanis a karneváli programok legfeltűnőbb központja volt, ahol jelen volt mindaz a pompa és gazdagság, amely sehol máshol nem volt jellemző. A mai kor olasz városai közül Velence az, ami a leginkább őrzi a régmúlt farsangi kavalkádjainak hangulatát.

Európa látványos, kiemelkedő farsangi programjai közül említést érdemel Svájc, ahol a farsangi karnevál alkalmával felvonuló tömeg a tavasz előestéjét jelezve, maszkot viselve és kolompokat gongatva igyekszik elűzni a gonosz szellemeket.

Amerikában a legkiemelkedőbb farsangi karneválnak New Orleans ad otthont. A világ talán legmodernebb farsangi karneválja a brazíliai Rico de Janeiróban kerül megrendezésre. A résztvevők maszkos felvonulása, a karneváli forgatag kidolgozott jelmezei és különféle fesztiválok sora jellemzi a farsangi szezon alkalmából megrendezett ünneplést.

A farsang időszaka a régmúlt időkben sem csak a tél elbúcsúztatását, a tavaszvárást jelentette, ugyanis ezt az időszakot egyúttal a párválasztás és az esküvők időszakának is tartották. Mindemellett a farsangi karnevál lehetőséget adott a szigorú szabályok és szokások felrúgásával is, a vicces gúnyolódásra, hiszen a színes álarcok, maszkok  lehetőséget adnak az elrejtőzésre.

Farsangi hagyományok Magyarországon

Magyarországon a farsangi időszakhoz a mohácsi busójárás köthető, amelynek időpontja a húshagyó keddhez igazodik, ugyanis a busójárás kezdete az azt megelőző 6.nap. Az évszázados hagyományokra visszanyúló eseményt a Mohács környékére betelepülő sokácok honosították meg, majd a magyar népszokásokkal keveredve fejlődött tovább a hagyomány és nőtte ki magát a mai formájára. A mohácsi farsangolás első fele a csütörtöktől szombatig tartó ún. kisfarsang, amelyet másnap az ünneplés leglátványosabb részeként a vasárnapi busófelvonulás követ. Ezen a napon az esti órákban ház méretű máglyát gyújtanak és a busók, valamint a Mohácsra látogató vendégek közösen, egymásba fonódva járják el a tűztáncot.

Hétfőn a fáradalmak, valamint a másnaposság kipihenése a jellemző, az ún. „kutyaharapás szőrével”. A keddi nap a „farsangfarka”, amikor is sor kerül az igazi busójárásra, azaz a busók egyik háztól a másikig történő látogatására. Ezen a napon újabb máglyát gyújtanak, amelyen elégetik a farsangi koporsót.

A farsangi időszak kavalkádját sok helyütt különféle rendezvényekkel, programokkal vonultatják fel hazánkban több településen is, ahol a hagyományos farsangi mulatságok mellett a jellegzetes farsangi étkek kóstolása sem maradhat el.

A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. Sajnos idén a koronavírus miatt elmarad a 2012 óta hungarikumnak minősülő esemény, azonban normál időkben, amikor az esemény megrendezésre kerül, részletes programja a www.mohacsibusojaras.hu weboldalon érhető el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé.

error

Tetszett a tartalom? Kísérd figyelemmel az oldalt Facebookon is!