ÉRDEKESSÉG

“Holnap szent Bálint napja lesz…”

a valentin nap eredete

“Holnap szent Bálint napja lesz

Mindjárt reggel, korán,

És ablakodnál párodul,

Ott leszek, én leány.”

/Shakespeare, Hamlet/

 

Február 14–e a szerelem, a gondoskodás, az igazságosság ünnepe. Gyökerei a XIII. századig nyúlnak vissza, nevét pedig a Kr. u. III. században született Szent Valentinről kapta, aki Terni püspökeként kibékítette a haragosokat és virágot adott a fiatal házaspároknak. Mivel megszegte Julius Claudius császár parancsát, amely szerint tilos volt, hogy a légiós katonák szerelembe essenek, ám Valentin megeskette a katonákat is, ezért börtönbe került. A legenda szerint Valentin beleszeretett a börtönfelügyelő vak lányába.

Antonio Paroli - Sv. Valentin z donatorjem

Valentint végül kivégezték, halálának napja február 14–e volt. Azonban kivégzése előtt búcsúlevelet írt szerelmének “A Te Valentinod” aláírással. Erre vezethető vissza a későbbi Valentin–napi képeslapküldés hagyománya.

Valentin kivégzésének a napja egyben Vénusz, a szerelem római istennője ünnepének a napja volt Rómában, amelyet egyébként Olaszországban a tavasz első napjának is tekintenek. Az olasz párok Valentin–nap ünnepén édességgel ajándékozzák meg egymást, ezért az ünnepet az olaszok “édes napnak” is nevezik.

A Valentin–nap ünneplése Szent Gelasius pápa nevéhez köthető, aki 496-ban rendelte el, hogy február 14–e legyen a jegyesek és fiatal házasok védőszentjének, Szent Valentinnak az ünnepe.

Valentin–napi jelképek

Az ünnep legfőbb jelképe a vörösrózsa, a mítosz szerint azért, mert a szépség és a szerelem görög istennője, Aphrodité szerelméhez sietve belelépett egy fehér rózsabokorba, amely megszúrta, isteni vére pedig vörösre festette a rózsákat.

A vörösrózsa mellett a szerelem jelképe továbbá a szív is, valamint a régi korokban a nők által használt csipke zsebkendő, amelyet sokszor azért ejtettek el szándékosan a hölgyek, hogy megteremtsék a kiszemelt férfival való megismerkedés lehetőségét.

A szerelem ünnepének jelképe továbbá a galamb is, amely Vénusz istennő kedvenc madara volt, mert nem változtat párt egész életében.

Ünnepi szokások

A hagyományok szerint egyesek úgy vélik, hogy Valentin–napon a lány elmehet a szeretett férfihez, és megkérheti őt, hogy vegye feleségül, ha pedig a férfi nincs erre felkészülve, a lánynak egy selyemruhát, magának pedig egy selyemzsinórt kell vennie, amelyet a szíve felett kell viselnie.

A jóslás hagyománya az ünnep kapcsán meghatározó szereppel bír. A hiedelem szerint amelyik férfit először látja meg a lány Valentin napján, az lesz a jövendőbelije. A jóslás egy másik formája, hogy a lányok lapokra írják a nevüket, a lapokat pedig összehajtva dobozba teszik, és ebből húznak a fiúk 1–1 nevet, így választva maguknak párt egész évre.

 

A betegek védőszentje

Volt ugyanakkor a szerelmesek védőszentjeként számon tartott püspöknek egy kortársa, aki szintén a Bálint nevet viselte és Dél–Tirolban élt. Az ő életéhez az epilepsziások ápolása és gyógyítása fűződik,  ezért gyakran betegekkel együtt jelenik meg az ábrázolásokban.

 

Balassi Bálint emlékére

Portrait of Bálint Balassi 17. c.Bálint napon érdemes megemlékeznünk híres magyar költőnkről, Balassi Bálintról is, akinek egyik legismertebb verse szintén a szerelemhez kötődik. A Hogy Júliára talála így köszöne neki… kezdetű verse egy plátói szerelemről szól, amelyet a költő a megözvegyült Losonczy Anna iránt táplált, és akit a reneszánsz humanistákra jellemző módon Balassi álnévvel illetett a versben. A csodált és eszményített hölgynek a költő önálló versciklust is szentelt az ún. Balassa–kódexben, amelyet 1847–ben találtak meg.

Hogy Júliára talála így köszöne neki…

“Ez világ sem kell már nekem
Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem,
Egészséggel, édes lelkem?

Én bús szívem vidámsága,
Lelkem édes kévánsága,
Te vagy minden boldogsága,
Véled isten áldomása.

Én drágalátos palotám,
Jóillatú piros rózsám,
Gyönyerő szép kis violám,
Élj sokáig, szép Júliám!

Feltámada napom fénye,
Szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj életem reménye!

Szerelmedben meggyúlt szívem
Csak tégedet óhajt lelkem,
Én szívem, lelkem, szerelmem,
Idvez légy, én fejedelmem!

Júliámra hogy találék,
Örömemben így köszönék,
Térdet-fejet neki hajték,
Kin ő csak elmosolyodék.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé.

error

Tetszett a tartalom? Kísérd figyelemmel az oldalt Facebookon is!